Újév első napja (2012. január 1. - VASÁRNAP)

Az Újév első napja, a béke világnapja. A magyarság körében újév napjának népies neve kiskarácsony. Ezen a napon régen szokás volt újévi jókívánságokat mondani házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. Újévkor az egész év sikerét igyekeztek biztosítani különféle kellemes dolgok végzésével. Azt gondolták, hogy ami újév napján történik az emberrel vagy amit cselekszik, az egész évben ismétlődni fog. Aki újévkor korán reggel megmosakodott a kútnál, az egész évben friss volt. Aki pedig hajnalban elsőként húzott vizet a kútból, az szerencsét hozó "aranyvizet" merített, amiből a családtagokat is megitatták. Nagyon fontos volt a jó cselekedet az év első napján.

A szabadságharc első napja (2012. március 15. - CSÜTÖRTÖK)

Mit ünneplünk? A magyar szabadságharc kezdetét ünnepeljük. Március 15-e jelképpé vált, nemzetünk szabadságszeretetét, szabadság utáni vágyát fejezi ki. 15-én a Pilvax Kör tagjai, élükön Petőfi Sándorral, Jókai Mórral és Vasvári Pállal elhatározták, hogy maguk szereznek érvényt a sajtószabadságnak. Alig néhányan indultak el Landerer Lajos és Heckenast Gusztáv nyomdájához, ahol cenzúra nélkül kinyomtatták az Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, valamint Petőfi lelkesítő költeményét a Nemzeti Dal-t. Délután nagygyűlést hirdettek a Nemzeti Múzeum elé, ahol már több tízezer ember jelent meg. Itt felolvasták a 12 pontot és Petőfi is elszavalta költeményét. Ezután a Várba vonultak, hogy a Helytartótanáccsal elfogadtassák követeléseiket. Ez teljes mértékben sikerült, így vér nélkül győzött a forradalom. Az összegyűlt tömeg követelésére Táncsics Mihályt is szabadon bocsátották.

Húsvét (2012. április 9. - HÉTFŐ)

Mit ünneplünk húsvétkor?

A húsvét, a kereszténység egyik szent ünnepe, úgynevezett "mozgó ünnep". Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap.

A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést is, amelynek eredete a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Az is lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22-e és április 25-e közé. Húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuját azonban egy frissen leölt bárány vérével kenték be, így az ő házukat "elkerülte" a végzet.

A munka ünnepe (2012. május 1. - VASÁRNAP)

Mit ünneplünk május elsején?

Május elsejét, a munka ünnepét 1882 óta ünnepeljük. Ez a nap a szerelem ünnepe is egyúttal, hiszen a legények ekkor állítanak májusfát azoknak a leányoknak, akinek udvarolnak. A munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepség, hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a roppant hangzatos nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra egyéb tevékenység szlogennel.

Később 1886. május elsején a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, amelyet május 4-én a Haymarketi zavargás zárt le, mikor is a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak.

Május elseje tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.

Pünkösd (2012. május 28. - HÉTFŐ)

Mit ünneplünk pünkösdkor?

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap, a húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az evangélium szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a II. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal. Már 305-ben püspöki szinódus rendelte el a Szentlélek eljövetelének megünneplését. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep.

Az államalapítás (2012. augusztus 20. - HÉTFŐ)

Mit ünneplünk augusztus 20-án?

Nevezzük Szent István, az államalapítás vagy az új kenyér ünnepének - augusztus huszadikát mindannyian ünnepeljük. 1038. augusztus 15-én eltemették István királyt, aki alatt Magyarország keresztény európai királysággá vált. Szentté avatását az általa megvakíttatott Vazul leszármazottja, a később szintén szentként tisztelt László révén nyerte el 1083. augusztus 20-án, két másik szenttel: fiával, Imrével, és a velencei származású váradi püspökkel, Gellérttel.

Augusztus huszadika azért is fontos, mert a hagyományosan ekkor tartott pogány aratóünnepségeket az egyház Sarlós Boldogasszony, vagyis Szűz Mária ünnepévé krisztianizálta - az Aranybulla pedig rögzíti a szent király ünnepének (törvénynapok) megtartását, ezzel összeolvasztva a két hagyományt.

Az Árpád-ház kihalása után, a török hódoltság vészterhes időszakában Szent István alakja az ország egységét jelképezte, ekkor nyerte el szimbolikus jelentőségét a Szent Jobb. Az újkori pápaság szertartásnaptár-egyszerűsítése során Szent István ünnepét azonban kivették a sorból, bár a magyar nemességnek hálás Mária Terézia, világi formában ugyan, de rendelkezik az ünnep megtartásáról. 1771-ben az ő közbenjárásával kerül Budára a Szent Jobb, elrendeli Szent István ünnepének megtartását augusztus 20-án, és arról is rendelkezik, hogy az ereklyét évente hatszor közszemlére lehet tenni.

Tűzijátékot először 1927-ben láthatott az ünneplő tömeg a Gellérthegyről, egy évvel később a Szabadság téren felavatták az ereklyés országzászlót. A sokgyermekes anyák kitüntetése mellett később az ünnepségek állandó résztvevője lesz a Gyöngyösbokréta táncegyüttes, a magyar hagyományok őrzője.

A vesztes háború után az új berendezkedés számára korábbi tartalmával augusztus huszadika nem volt elfogadható, s mivel a naptárból nem tudták kitörölni, Rákosi Mátyás az "Új kenyér ünnepévé", majd "a népköztársaság ünnepévé" nevezte át. A Kádári enyhülés a "tiltott, tűrt, támogatott"-rendszerben a tűrt közé sorolta e napot.

56-os forradalom és szabadságharc (2012. október 23. - KEDD)

Mit ünneplünk október 23-án?

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a sztálinista diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.

Mindenszentek (2012. november 1. - CSÜTÖRTÖK)

Mit ünneplünk a Mindenszentek napján?

November 1-je mindenszentek ünnepe. Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor.

A "Halloween" szót magyarul, Mindenszentek élőestéjének (All Hollows) fordíthatnánk. Több száz éves múltja van ennek az ünnepnek, vélhetően a keltáktól ered, - a "kóbor lelkek éjszakája". A kelta újévet november 1. ünnepelték, ez volt a sötétség kezdete, úgy vélekedtek, hogy a legfőbb istenük a napisten ilyenkor a halál és sötétség istenének fogsága alá kerül, aki október 31. összehívta a holtakat, akik különböző formában öltöttek testet, általában állat figuraként, főleg macskaként.

Ezen a napon, a papok a hegytetőn tüzeket gyújtottak és megkezdték az ünnepséget. A termést ekkora már betakarították és készültek a hideg időre. Különféle termény és állati áldozatokat mutattak be és a tűz körül táncoltak, majd a reggel eljöttével a papok minden családnak adtak parazsat, amivel kiűzhetik a szellemeket otthonaikból és melegen tarthatják azt.

Karácsony (2012. december 25-26. - KEDD-SZERDA)

Mit ünneplünk karácsonykor? Jézus Krisztus születésére emlékezik Karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik.

A karácsonyt, amelynek latin neve Nativitatis Domini, Natalis Domini (Az Úr születése), a nyugati kereszténység december 25-én, a keleti január 7-én tartja. Ez a kereszténységnek húsvét mellett teológiailag a második legnagyobb, gyakorlatilag viszont legjelentősebb, legelterjedtebb ünnepe, egyben világszerte a szeretet, az öröm, a békesség, a család, az otthon ünnepe.

Az egyik (a régebbi) egy ősi pogány természetünnep: az újévé, az újjászületésé. Az év végi ünnepek hosszú időn keresztül egybeestek a téli napforduló idejével: december 25-ével. Ekkor kezdenek a nappalok hosszabbodni. Régen az emberek sokkal inkább függtek a természettől, mint mostanság, és úgy gondolták, hogy a nap télen meghal. A tavasz közeledtével mindig félve várták, hogy feltámad-e újra. Megörültek tehát, amikor a nappalok hosszabbodni kezdtek, s örömükben ezt meg is ünnepelték a világ minden táján.